Japán, Kamakura-Muromacsi-korszakok, 13-16.század
Méretek: 8.8 cm magas
Bronzból készült, japán Bosatsu szobor a 13-16.század környékéről.
Bosatsu, vagy másik nevén Bódhiszattva, bronzból készült alakja látható, amint egy dupla lótusz talapzaton ül, amely egy másik magaslathoz van rögzítve az alján. Bosatsu meditációs pozíciót vesz fel, azaz kekka fuzát, a lábak keresztezik egymást, mindkét talpa felfelé néz és a combokon pihen. A kezek gassho (imádkozó) állásban, a mellkasa előtt helyezkednek el. A testét réteges ruha öleli körbe, keze alatt az anyag kisebb hullámokba rendeződik, azaz honpashiki-be. Mind a fejét, mind pedig a nyakát és karját ékszerek díszítik: korona, nyakláncok, karperecek. Két lótuszvirág fonja körbe a jobb és a bal karokat. Háta mögött részletesen dekorált, lótusz sziromnak kinéző háttér díszeleg, mintha egy trónszék háttámlája lenne.
Bosatsu:
A bosatsu vagy bódhiszattva jelentése megvilágosodott lény, aki a buddha lét elérésének érdekében végigjárta a bódhiszattva ösvény minden egyes állomását. Kezdetben csak azok válhattak bódhiszattvává, akik megfogadták, hogy Buddhák lesznek és áldást kaptak egy korábbi Buddhától. A közhiedelem szerint a bódhiszattva személyére úgy tekintenek, mint egy határtalan együttérzéssel rendelkező isteni lényre, aki segít a bajba jutottakon.
Kamakura és Muromacsi-korszakok:
A Muromacsi- és a Kamakura-korok egymást váltották a 13-16.századok alatt. A Kamakura-korszakban összeállt az első sógunátus, megnőtt a szamurájok szerepe, bevezették a feudalizmust és új, buddhista iskolák nyitották meg kapuikat, mint például Honen, Eisai vagy Shinran, amely új intézmények változást idéztek elő a már korábbi, régebb óta fennálló Tendai és Shingon buddhista iskolákban is. A nemesi réteg mellett, az intézmények egyaránt beengedték a katonai- és politikai vezetőket támogatóik körébe.
Ezt követően a Muromacsi-korszakban a zen buddhizmus egyre nagyobb dominanciára tett szert a kultúrában, egyre több hívet tudhatott magáénak. Ezzel egyidejűleg a shinto japán vallás után is megújult az érdeklődés. Ezt a vallási kettősség példázza a kor japán háztartásainak kialakítása, ahol egyszerre 2 oltár is megtalálható volt.
