India, Pála/Sena-dinasztia (10-11.század)
Méretek: 13.3 cm magas
Súriát ábrázoló kőfaragvány az indiai Pála/Sena-dinasztia korából. Súria, a hinduizmus szerint, maga a napisten, a tudás és a fény képviselője, aki a Védák bölcsessége alapján, az egyik legfontosabb istenség. Kezei közt lótuszvirágokat tart, testének nagy része fedetlen, díszes dhotit (tradícionális szoknya), térdig érő csizmákat és mellkasát keresztező anyagot visel, valamint ékszereket. Fején magas, torony-szerű koronát hord, kiritamukuta-t, amely a napisten egyik jellemző attribútuma. Arca nyugodt, szája mosolyra húzódik. Súria egy lótusz talapzaton áll, lábainál bizalmasai Pingala és Dandin a széleken, és egy női alak közvetlenül előtte. A lótusztrónus alatt a faragványon hét ló látható, amelyek a hét napjait és a szivárvány hét színét jelképezik, jelezve Súria szerepét az idő és az élet hordozójaként.
Súria:
Súria, vagy másnéven Aditya, Arka, Bhanu, Vivasvan, az egyik legtovább bálványozott hindu isten, aki még a buddhista és dzsainista vallási művészetekben és írásokban is megjelenik. A hinduizmus két legnagyobb epikájában szereplő Sugriva és Karna édesapjaként is hivatkoznak rá.
